A magyarországi arisztokrácia a 18–20. századi Európa egyik, ha nem a leggazdagabb, politikailag különösen befolyásos képviselője volt, amely a két világháború között – csökkenő társadalmi presztízs mel¬lett – még mindig komoly vagyoni erővel és némi politikai befolyással bírt. De vajon miként maradhatott fenn – zárvány módjára – a főnemesi gazdasági-társadalmi és politikai túlhatalom, amikor 1848-ban meg¬történt az egyenjogúsítás, majd 1867-ben bevezették a polgári alkot¬mányosságot, ami együttesen szabad utat nyitott a tőkés gazdaság- és társadalomfejlődés előtt? Mennyi ideig tartott a történelmi rendi struktúrák vitalitása a modernitás új világában, és mikor gyengültek meg vészesen, majd haltak el végérvényesen? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szintézisalkotás jegyében, a jelleg¬zetes retorikákon túlmutatóan, hiszen a magyar(országi) arisztokrácia dicsőségének és bukásának drámai történetét mind a mai napig el¬mulasztotta elbeszélni történetírásunk. Ezt az adósságot kívánjuk tör¬leszteni, amikor átfogó, az élet majd minden vonatkozására kiterjedő társadalomtörténeti áttekintést nyújtunk a született arisztokrácia 18. századtól a 20. század derekáig szakadatlanul tartó múltjáról és a magyar társadalomban betöltött, századokon átívelő vezető szere¬péről. Mindezt elhelyezve ugyanakkor Európa, közelebbről a Habsburg Birodalom kereteiben, hiszen az uralkodó címadományozásai és köz¬pontosítási törekvései közvetlenül megszabták a magyar főnemesség formálódását. A kötet nagyobb tematikai egységein belül, megfelelő fogalmi kereteket használva mutatjuk be az arisztokráciát történelmi-jogi rendként, uralmi és hatalmi elitként, viselkedésszociológiai cso¬portként, exkluzív klánként és társaságként. Betekintünk a főnemes¬ség otthonaiul, egyszersmind a reprezentáció színtereként is szolgáló vidéki kastélyokba, illetve a bécsi, a pozsonyi és a pesti arisztokrata palotákba, hogy leírjuk a magánélet és a társas élet szerveződési for¬máit és változatos módjait. Kitérünk továbbá az arisztokrata öntudat (az identitás) egyes alakváltozatainak mint társadalmi szerepeknek a bemutatására is, amely szintúgy hatással volt az arisztokratákról – a szépirodalom és a tudomány által – alkotott kép alakulására. Végezetül külön figyelmet szenteltünk megpróbáltatásaik 20. századi eseménytörténetének, a réteg bukásának és széthullásának a bemu¬tatására.