Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A szerző gondolatban a földet és eget bejárva keresi az élet értelmét. Arra a tapasztalatra jut, hogy a legtisztább értékekhez közelítve, életfeladatunknak eleget téve, a szeretet útján haladva lehetünk csak boldogok. Mint olvadó hó a szomjas földet, jóság hassa át tetteinket! - javasolja. A hétköznapok csodái mellett megjelennek költeményeiben az ünnepek, így a karácsony, húsvét és a pünkösd. Újévi köszöntőjében így szól hozzánk: Tedd jobbá és szebbé a zilált világot, /ne engedd kihunyni, ami szívből lángolt! Vasi és zalai tájakon, városokban és falvakban barangol. A virágokat szemlélve emberi sorsokra ismer. Egy bokornak panaszolja: Fagyos a világ, orgona, megőrültek az évszakok, gazdátlanul tévelyegnek; álruhás éjek a nappalok. Aggódik a világ sorsáért. Tapasztalja, hogy: mindkét kezünkből rebben a béke, háború nyomul édes helyére. Apokaliptikus képeit azért vízionálja, hogy soha ne váljanak valóra, álljon meg a szakadék felé száguldó emberiség. Tudja, hogy békében él, lüktet az élet, /nélküle fénytelen, árva, /hiába zörget zokogva:/ boldogság kapuja zárva.

Hamarosan rendelhető

Csider Sándor

Földön és égen

Borító ár
2 500 Ft
Várható ár
1 875 Ft

Várható megjelenés: 2024.11

Termék részletes adatai
Szerző
Csider Sándor
ISBN
9789638795977
Kiadó
magánkiad.
Cikkszám
3001089652

Teljes leírás
A szerző gondolatban a földet és eget bejárva keresi az élet értelmét. Arra a tapasztalatra jut, hogy a legtisztább értékekhez közelítve, életfeladatunknak eleget téve, a szeretet útján haladva lehetünk csak boldogok. Mint olvadó hó a szomjas földet, jóság hassa át tetteinket! - javasolja. A hétköznapok csodái mellett megjelennek költeményeiben az ünnepek, így a karácsony, húsvét és a pünkösd. Újévi köszöntőjében így szól hozzánk: Tedd jobbá és szebbé a zilált világot, /ne engedd kihunyni, ami szívből lángolt! Vasi és zalai tájakon, városokban és falvakban barangol. A virágokat szemlélve emberi sorsokra ismer. Egy bokornak panaszolja: Fagyos a világ, orgona, megőrültek az évszakok, gazdátlanul tévelyegnek; álruhás éjek a nappalok. Aggódik a világ sorsáért. Tapasztalja, hogy: mindkét kezünkből rebben a béke, háború nyomul édes helyére. Apokaliptikus képeit azért vízionálja, hogy soha ne váljanak valóra, álljon meg a szakadék felé száguldó emberiség. Tudja, hogy békében él, lüktet az élet, /nélküle fénytelen, árva, /hiába zörget zokogva:/ boldogság kapuja zárva.