A térkép nem egyszerűen illusztráció. Nemcsak arra való, hogy a szö­vegben leírtakat az olvasó számára érthetőbbé tegyük, hanem arra is, hogy a kutatás eszköze legyen. Rajta keresztül olyan információkat lehet átadni, amelyek másként a szó szoros értelmében látha­tatlanok maradtak volna. A módszer használha­tóságát nagyban elősegítette a digitális eszköztár robbanásszerű fejlődése. Ennek köszönhetően nagy mennyiségű adatot lehet összetett szempontrendszer szerint gyorsan vizualizálni, ami korábban járatlan – mert járhatatlan – utakra csábítja a történészt. A kötet térképei ennek a kalandnak az eredményei. A hiányzó forrásokat ugyan nem tudjuk pótolni, de az intézmény- és településhálózat változásai népesedés-, gazda­ság- és környezettörténeti folyamatokra világítanak rá. Láthatóvá tesznek rejtett összefüggéseket, amelyek alkalmasint a töredékesen ránk maradt forrásokat is új megvilágításba helyezik. The map is not just an illustration. It is not only a tool to help the reader understand the text, but also a research tool that can convey information that would otherwise be literally invisible. Its usability has been greatly facilitated by the explosion of digital tools. This has made it possible to rapidly visualise large amounts of data according to complex criteria, leading the historian down previously untrodden – because impassable – paths. The maps in this volume are the result of this adventure. Although we cannot fill the gaps left by the lack of sources, the maps also reveal aspects of demographic, economic and environmental history through changes in the network of institutions and settlements. In this way, hidden connections come to light, sometimes even interpreting the fragmentary sources that have survived.